Munkáskamara

Mi a munkáskamara?

A munkáskamara létrehozását a magyar szakszervezetek még a múlt század elején kezdeményezték, először a MSZOSZ II. kongresszusán került szóba a szükségessége.
A II. világháború előtt a Magyar Munkáskamara létező szervezet volt, klasszikusan politikamentes, munkás érdek képviseleti szervként működött, ám a háború alatt a nyilasok befolyása alá került, ezért feloszlatták.
A Munkáskamara Európában ma már modern formában létezik, minden bérből, és fizetésből élő állampolgár legfőbb érdek képviseleti szerveként.
Sajátságos, hogy a nyugati államok, - a szocdemek nyomására- a kamarát törvények sorának megalkotásával hozták létre, de ettől függetlenül mentesek az állami, és politikai befolyástól, csak a szakszervezetek, illetve ezek fizetett szakértői (jogászok, közgazdászok, szociológusok, munkavédelmi szakemberek, stb.) működtetik.
A modern munkáskamara megállapítja az ágazati egyéni munkavállalói béreket, országos érvényű és hatáskörű szerződésbe foglalja a munkaadókkal, felügyeli a munkajogok betartását, a szerződések tisztességességét. A munkaerőpiacon segíti, közvetíti a munkavállalókat, felügyeli a segélyezési rendelkezéseket, és kasszákat, ha kell megvétózza a munkaügyi törvények változásait, vagy éppen új rendelkezéseket javasol oda felvenni.

Ezzel szemben ma Magyarországon a béreket a kormányzat határozza meg a munkaadókkal egyetemben, és arra kényszerítik a szakszervezeteket, hogy az un. 3 oldalú egyeztetésben azt „demokratikusan”, 2:1 szavazati hátránnyal elfogadják, vagy saját legitimitásukat és fontosságukat bizonyítván, „megegyezzenek” valami nevetséges engedmény fejében. Ez a rendszer tulajdonképp a jobbágyvilág modernizált változata, ahol az „úr” határozza meg a jobbágy robotolásáért járó járandóságokat.

Ha lesz ismét munkáskamaránk, a mai magyarországi modern rabszolgapiac is megszűnik.

Megemlékeztünk

2009 október 25-én este a győri szocdemek megemlékeztek az 1956 október 25-én, a városi fogház előtt lefolyt kézitusa hős áldozatairól.

A megemlékezésen elhelyezték a kopjafa tövénél a szociáldemokrácia rózsáit, és sok mécsest gyújtottak azok helyett is, akik nem lehettek jelen a megemlékezésen.

Dr. Petrasovits Anna, a történelmi szocdemek emblematikus nagyasszonya emlékbeszédében kiemelte, hogy 1956 borzalmai, és az ezt követő megtorlások leginkább ezt a régiót súlytották, lévén hogy itt volt a legerősebb a szociáldemokrácia beágyazódottsága amit a bolsevik moszkovita hatalomnak a puszta fennmaradásáért is el kellett törölnie.

Arady Pál városi elnök emlékbeszédében kifejtette, hogy az 1956 évi forradalom szociáldemokrata eszméi ma is példaértékűek, bár országszerte a bátor fiatalok ezrei hiába adták érte életüket. A helyzet ma sem jobb mint akkor volt, csupán ma nem idegen hatalom tankjaival, hanem hitelekkel tartják fogságban - adósrabszolgaságban- az országot, és a lakosságot. A szociáldemokraták ma mégis felemelt fejjel emlékezhetnek a hősökre, mert nem sározódtak be az elmúlt 20 év politikai és gazdasági történéseiben, és mindvégig hűek maradtak alap eszméikhez, ami 1956 forradalmának szellemét markánsan meghatározta.

A megemlékezés végén a győri szocdemek egyhangúlag kijelentették, hogy alapszervezetük tiszteletbeli tagjaivá fogadják az ÁVO elleni kézitusában hősi halált halt Máté Máriát, Halász Ödönt, valamint de nem utolsó sorban Szabó Bélát, akik a demokráciáért, a bolsevizmus elleni küzdelemben fiatal életüket áldozták.

Barátsággal:

győri szocdemek