Munkáskamara

Mi a munkáskamara?

A munkáskamara létrehozását a magyar szakszervezetek még a múlt század elején kezdeményezték, először a MSZOSZ II. kongresszusán került szóba a szükségessége.
A II. világháború előtt a Magyar Munkáskamara létező szervezet volt, klasszikusan politikamentes, munkás érdek képviseleti szervként működött, ám a háború alatt a nyilasok befolyása alá került, ezért feloszlatták.
A Munkáskamara Európában ma már modern formában létezik, minden bérből, és fizetésből élő állampolgár legfőbb érdek képviseleti szerveként.
Sajátságos, hogy a nyugati államok, - a szocdemek nyomására- a kamarát törvények sorának megalkotásával hozták létre, de ettől függetlenül mentesek az állami, és politikai befolyástól, csak a szakszervezetek, illetve ezek fizetett szakértői (jogászok, közgazdászok, szociológusok, munkavédelmi szakemberek, stb.) működtetik.
A modern munkáskamara megállapítja az ágazati egyéni munkavállalói béreket, országos érvényű és hatáskörű szerződésbe foglalja a munkaadókkal, felügyeli a munkajogok betartását, a szerződések tisztességességét. A munkaerőpiacon segíti, közvetíti a munkavállalókat, felügyeli a segélyezési rendelkezéseket, és kasszákat, ha kell megvétózza a munkaügyi törvények változásait, vagy éppen új rendelkezéseket javasol oda felvenni.

Ezzel szemben ma Magyarországon a béreket a kormányzat határozza meg a munkaadókkal egyetemben, és arra kényszerítik a szakszervezeteket, hogy az un. 3 oldalú egyeztetésben azt „demokratikusan”, 2:1 szavazati hátránnyal elfogadják, vagy saját legitimitásukat és fontosságukat bizonyítván, „megegyezzenek” valami nevetséges engedmény fejében. Ez a rendszer tulajdonképp a jobbágyvilág modernizált változata, ahol az „úr” határozza meg a jobbágy robotolásáért járó járandóságokat.

Ha lesz ismét munkáskamaránk, a mai magyarországi modern rabszolgapiac is megszűnik.